Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Első irkálás...

2012.09.30

 Hello!

Hát...tulajdonképpen ez a menüpont valami virtuális naplónak tudható be,legalábbis én ennek használom ^^

Ha mások irogatnak ilyesmiket,azt el szoktam olvasni,igaz,többség azért írja,hogy kiírhassa magából a sérelmeit,vagy csak megossza valakivel az örömét,én pl hogyha bánatos vagyok,sokszor el szoktam olvasni,amit írnak a blogosok,mert legalább tudom,hogy nem vagyok egyedül,és vannak emberek,akiknek hasonló jellegű problémáik vannak. 

Holott igazából mindannyian egyedül vagyunk. Olyan szinten egyedül,hogy keresünk valakit,akire támaszkodhatunk. Van aki megtagadja magától ennek a támasznak a kersését,sőt,ki is zárja a külvilágot,talán őket nevezzük antiszocnak. Talán ők az értelmesebb osztály,akik már rájöttek,hogy ha úgyis egyedül vannak,igazán felesleges dolog kommunikálni a külvilággal...

Én úgy vagyok vele,hogy az egyetlen dolog,ami megmenthet a teljes idegbajtól,az a külvilággal való kommunikáció. Fogalmam sincs,hogy hol lennék,ha nem lennének barátaim. De néha úgy érzem,ők is úgy "hiába" vannak. Olyan,mintha szükségem lenne egy harmadik személyre,aki megért,és néha nagyobb támaszt tud nyújtani,mint egy barát. Sokáig azt hittem,ez a személy az a Hős Lovag,aki nyújtja a támaszt,aki megvéd,és mindenféle,egy Herceg,aki szeret,és én is szeretem. Igen,ez talán odáig volt igaz,amíg rá nem jöttem,hogy vannak dolgok,amit még a pasimnak sem szívesen mondanék el...

Egyszóval egy barát,aki mindent megad kb,és akire lehet számítani,de mégis valahogy töööööbb...

Na,és akkor jött az a dolog,hogy D,az a személy,akit még mindig szeretek,kitalálta,hogy majd ő kitölti ezt a szerepet. Természetesen mi csak barátok vagyunk,és ilyesmi,de azért természetesen megölel,és egyéb ilyen dolgok...

Rólam és Dről annyit kell tudni,hogy egy futó kis kapcsolatunk volt,számomra csodálatos 3 hét,aminek ő azzal vetett véget,hogy Facebookon közölte velem,hogy ő már nem szeret...teljesen összeomoltam lelkileg,nekem nagyon fájt,mert én tényleg tiszta szívből szeretem őt...biztos vagyok benne,hogy nem én vagyok sem az első,sem az utolsó,akivel szakítottak,Facebookon,vagy máshol,bár nagyon brutális szakításokról még nem nagyon hallottam...ha nektek van ilyesmi sztoritok,nyugodtan meg lehet írni a sakuraboy02@gmail.com-ra,vagy a sakuraharuno@citromail.hu-ra,amelyik szimpatikusabb ^^

Tehát,vége van,és vége is volt,talán már akkor halott volt ez a kapcsolat,mikor még bele se vágtunk,de nem tudom,olyan egyszerűnek és könnyűnek tűnt az egész...

Aztán követtem el életem legnagyobb hibáját:Másnál akartam vígasztalódni. Na igen,ez az a dolog,amit

SOHA,SOHA,SOHA,SEMMILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT,SOHAAA SE

Soha ne csináljon senki...egy ilyen szívprobléma,mint az,hogy kikosaraznak,szakítanak veled,és egyebek,pont abba a kategóriába tartoznak,amit csak az Idő oldhat meg. Se másik pasi,se a cigi,se az alkohol,se a drogok,és egyebek nem fogják megoldani a problémát. Persze ez egyénfüggő,ki-hogy kezeli. Szerencsésebb esetben tényleg rájössz,hogy akivel vígasztalod magad,tényleg azt szereted,és szerencséd volt. De lehet,hogy nem,és ez egy idő után neked lesz kellemetlen,mert nyom a lelkiismeret,hogy nem is szereted azt,akivel együtt vagy...és ilyesmik. Anyám szerint egy szerelmet csak egy másik szerelem üthet ki. Én mást tapasztaltam...

És most is,már fél 1 van,én meg itt ülök,és hülyeségekről gépelek xDD

Háááát mindegy...

Egyelőre sztem ennyi elég volt,és írjatok nyugodtan saját élményeitekről a sakuraboy02@gmail.com,vagy a sakuraharuno@citromail.hu e-mail címekre ^^

Jó éjszakát mindenkinek :))

 
 

 

Képgaléria


Utolsó kép


Facebook


Archívum

Naptár
<< December / 2019 >>


Statisztika

Online: 1
Összes: 34183
Hónap: 1326
Nap: 79